Forrás: pannoniareformata.hu

A Kávéházi beszélgetések-sorozatban ezúttal Márkus Mihály és Szakács Gergely lelkészeket, valamint Gyimóthy Lajos gondnokot kérdezte Baráth Julianna lelkész-igazgató és Mátyus Aliz lapszerkesztő, író. A helyszín ezúttal is a Pannonia Reformata Múzeum fogadótere volt.

A sorozat egyik legnépszerűbb alkalma volt ez, a várakozásnak megfelelően őszinte, jó hangulatú, nevetős és elgondolkodós. Gyimóthy Lajos gondnok szólt talán a legkevesebbet, de ha szólt, akkor arra nagyon oda kellett figyelni, hisz végtelen bölcsességgel és humorral fogalmazta meg szolgálata tényeit és hátterét. Elmondta, hogy bár Márkus Mihály ritmusát nehéz követni, azért az számára nagyon jó érzés, hogy mindenben kikéri a véleményét. Az igaz, tette hozzá a közönség derültségére, hogy a lelkész mindezt este 9 után teszi, amikor a gyerekei már ágyba kerültek, de ő még ekkor is nagyon tevékeny. Gyimóthy Lajos tősgyökeres pápai és régi református család tagjaként lelkiismeretesen végzi feladadatát. Alkalmi templomba járóból vált gyülekezeti taggá, s azon tevékenykedik, hogy a gyülekezet világi vezetőjeként segítse a lelkészek munkáját. 

Márkus Mihályt 2002-ben hívta meg a gyülekezet lelkésznek, s kis túlzással úgy tűnik, azóta talán nem is aludt. Hogy csak néhány dolgot említsünk: a lelkészlak tetőzetének felújítása, a gyülekezeti ház építése, a REND szervezésében vállalt fontos szerep, az óvoda elindítása, s most a templom felújítása. S mindezek mellett a gyülekezet is épült, s ehhez is áldozatos szolgálatra volt szükség. Amikor a tálentumokról esett szó, Márkus Mihály azt mondta, ő úgy érzi, a vezetéshez kapott tehetséget. Persze emellett ott van a diákkori érdeklődés, a matematika-fizika fakultáció, ami a mérnöki, de a tanári pályához is jó irány lett volna, s ott van a zene, amiben szintén tehetséges. (Bár azt elismerte, hogy gyakorolni lusta volt, így ez a karrier már akkor befejeződött, mielőtt elkezdődött volna.) Aztán lelkész lett, ahol sok egyéb mellett mindezeket a készségeket és képességeket kamatoztathatja. Lassan 18 éve már, hogy Pápán szolgál, nagykorú lesz az ittléte. Arra büszke, hogy Máté fia szerint csak a szakálla öregszik, s ez a lendület szükséges is, hisz mint mondta, Istent kereső emberek mindig voltak, vannak és lesznek is, tehát feladat is mindig volt, van és lesz is.

Szakács Gergely 2004-ben került Pápára, formabontó lelkészi megjelenése egy rendkívül  aktív és segítségnyújtásban élenjáró személyiséget mondhatnánk takar, de épp ellenkezőleg, felhívja rá a figyelmet. Időről időre motorra pattan, de aztán ott is olyan baráti bandákba botlik, akik a közreműködésével gyűjtést szerveznek. Ő a koordinátora a holtmarosi gyermekotthonnal való kapcsolattartásnak, de Kárpátalja reformátusai is számíthatnak a pápai gyülekezetre. Felnőtt és ifjúsági csoportot vezet, többek közt egy tevékeny férfikört. Márkus Mihállyal nagyon jó társak a munkában, a vezető lelkész nem megmondó főnök, hanem egy jó irányító, hangsúlyozta. Ismerik egymás erősségeit, így a feladatokat is könnyebb elosztani. Szakács Gergely szereti a pápai gyülekezetet, mint mondta a majd 500 éves hagyomány nem jogosít arra, hogy hátradőljünk, hanem épp ellenkezőleg, kötelez: úgy szolgálni, hogy még 500 év múlva is legyenek reformátusok Pápán.

                                                                                                                                                Horváth Andrea

                                                                                                                                             gyűjteményi tudósító