Forrás: refdunantul.hu

A  Magyarországi Református Nőszövetség ünnepi konferenciáján a Dunántúli Református Nőszövetség jelöltjeként Dr Varga Ferencné, a Pápai Nőszövetség elnöke vehette át a Zsindelyné Tüdős Klára-díjat. A tovább mögött Dr.Márkus Mihályné elnökhelyettes asszony konferencián elhangzott laudációját olvashatják.

Dr Varga Ferencné Kiss Réka Csilla néven született 1945 február 27-én Pápán. Édesanyja Adorján Alice kereskedelmi akadémiát és tanárnőképzőt végzett, ez utóbbit Pápán, a református nőnevelőben. Édesapja Kiss Zoltán százados, a magyar királyi ejtőernyőzés egyik megalapítója és oszlopos tagja. Öccsével és bátyjával Pápán nevelkedett. Édesapja királyi katonai múltja és karizmatikus személyisége miatt a kommunista rendszerben idegen volt és ezért koholt vádak alapján 1951-ben elvitték és 1952-ben kivégezték. Édesanyjával, Balázs és Bódog fiútestvéreivel a nagyszülői házban éltek és nagy szegénységben, de sok barát segítő szeretetében nevelkedtek.

Édesanyjukkal a pápai evangélikus gyülekezet tagjai voltak és a protestáns vallásgyakorlással itt ismerkedett meg.

Réka  a szolgálatot gyermekkorától gyakorolta. Mivel édesanyja is deklasszált elemnek számított, ezért tanárnői hivatását nem végezhette, a csemegei zöldségespultban kapott munkát és mivel három gyermeket kellett ellátnia, a háziasszonyi teendőket 9 évesen Réka vette át.  Főzött, mosott, takarított az iskolai tanulmányai mellett, hogy édesanyját tehermentesítse.

Iskolás és gimnáziumi éveiben testvéreivel együtt textilgyári munkát, éjjeli prézlicsomagolást és korrepetálást vállalt, hogy előteremtsék a havi betevőt. Gimnáziumi érettségije jeles lett és jó eséllyel felvételizett az orvosi egyetemre, mert álma az volt, hogy gyermekorvos lehessen. Édesapja miatt többször érte megkülönböztetés, amit jólelkű tanárok vagy ismerősök igyekeztek ellensúlyozni, hiszen Réka személyiségéből mindenki felé a jó áradt. Az egyetemi felvételi bizottságig ezek a jóakarók sajnos nem értek el, mert jelentkezése és felvételije alapján bekerült volna, de helyhiány miatt nem vették fel.

A sikertelen felvételi után udvarlója, a pápai kórház fiatal, de nála 14 évvel idősebb belgyógyásza, Dr Varga Ferenc, megkérte a kezét és 1964 virágvasárnapján férjhez ment. Esküvőjük baptista szertartás szerint zajlott, mert Ferenc szokolyai származású, ahol a baptista gyülekezet nagy múltra tekint vissza és a család igen aktív szerepet vállalt a gyülekezeti életben. Közös otthonukat Pápán, a református újtemplom tőszomszédságában rendezték be, s a református gyülekezet aktiv tagjai lettek. Házasságukat Isten két gyermekkel, Rékával és Petrával áldotta meg.

Réka laboratóriumi asszisztensi képzést végzett. A Pápai Húsgyár után a Kórház Laboratóriumában lett alkalmazott és rengeteg beteg felnőtt és gyermek őrzi jó emlékezetében, mert különös odafigyeléssel és fájdalommentesen tudott vért venni. Amikor a szakasszisztensi képzést is elvégezte  a Kórbonctan laborvezetője lett.. Gerincproblémái miatt 35 év egészségügyben eltöltött év után rokkantnyugdíjba ment.

A rokkantnyugdíj kiegészítéseként egy biztosítótársaság üzletkötőjeként dolgozott és ezek mellett igyekezett nagymamai teendőit is ellátni. Fiatal korától kezdve voltak idős barátnői, akikkel a kellemes beszélgetések a kisebb nagyobb ápolási munkákkak is kiegészültek. Férjével, aki egész orvosi pályafutása alatt a Hippokráteszi eskü szerint dolgozott, közös meggyőződésük volt a betegek és elesettek önzetlen támogatása. Így nem csak az idős barátnők, de a rendszerváltás előtt Pápára áttelepült erdélyi magyarok is A keresztyén életmód alapvetései a szolgálat terén mindkettőjük életének középpontjában állt. Így amikor Petra lányuk is kirepült, mert felvételt nyert a Külkereskedelmi Főiskolára, Réka még intenzívebben vállalt egyházi szolgálatot: gyors gondolkodását, rátermettségét és szervezési készségét mindig jó ügyek érdekében vetette be.

Szolgálatkészsége valódiságát Kertészné Ilonka lelkésznő és ifj Márkus Mihály lelkipásztor érezte meg igazán és ők ruházták fel azokkal a feladatokkal és lehetőségekkel, amiket szívvel-lélekkel egészsége megromlásáig és azon túl is vállalt és végzett. Isten dicsőségére!

2003-ban kezdte meg szolgálatát a pápai gyülekezet Nőszövetségének újjáalakulásakor elnökként. Ez azt is jelenti, hogy immáron 15 éve vezeti a gyülekezet Nőszövetségét, szervezi fáradhatatlanul a missziói és diakóniai feladatokat. Munkássága során a Nőszövetség megsokszorozta erejét, rendszeres szolgálatokat vállalt, kivette a részét a gyülekezet és a város rászorultjai támogatásából. Munkássága során vállalta fel a Nőszövetség a kórházi hívogató szolgálatot, szervezték meg a vasárnapi háziasszonyi teendők elvégzését, a hónap utolsó vasárnapi szeretetvendégségeket, a gyülekezeti jótékonysági bálra történő süteménysütést, az adventi bazár számára kézműves ajándékok készítését. Kiemelten fontos számára a Nőszövetségben már rendszeresen jelen leni nem tudók évi egy alkalommal való összehívása, megvendégelése. Az Ő komoly kezdeményező együttműködésének köszönhetően indult el a világimanap ökumenikus szervezése, valamint a Kárpát-medencei imanap pápai alkalmának megszervezése.

Réka kedves, megnyerő modora, segítőkészsége, mások számontartása, elesettek felkarolása példamutató sokaknak. Nem csupán a Pápai Nőszövetségnek mozgató rugója, fontosnak tartja más nőszövetségekkel is a kapcsolattartást, hiszen egymás hite által épületünk. Ezért szorgalmazza mindig az egyházmegyei női konferenciákon, a kerületi és országos nőszövetségi alkalmakon való részvételt, hogy ezáltal is bekapcsolja gyülekezetét, illetőleg annak nőtestvéreit, asszonyait az országos egyházi életbe.

A Dunántúli Református Nőszövetség elnöksége jó szívvel ajánlja őt 2018-ban a Zsindelyné Tüdős Klára díjra, mellyel köszönetünket és megbecsülésünket szeretnék kifejezni.